Amikor a Cartier 2008-ban a januári genfi vásáron jelentkezett Ballon Bleu tokba ültetett repülő tourbillonjával sokan nem tulajdonítottak neki túl nagy jelentőséget. Pedig a Cartier külön kollekcióba, az Haute Horlogerie-ba, a magas óraművészetbe sorolta. Az azóta a kollekciót jellemző, mára már jellegzetesnek nevezhető, több szintes, ródiummal bevont ezüst számlappal először itt találkozhattunk. Úgy tűnik azonban, hogy két és fél évvel ezelőtt sokan lebecsülték ezt a darabot.
Abban, hogy az órát eleinte nem értékelték túl nagyra, az is egyértelműen közrejátszott, hogy a szerkezetet bár igazán szépen díszítették, de nem teljesen a márka sajátja. A Roger Dubuis kaliberén alapszik, amit jelentősen módosítottak. A kollekció a válság ellenére 2009-ben és 2010-ben is bővült, jelentősen átalakítva a közönségnek – beleértve a szakmát is – a márka óraipari teljesítményéről alkotott képet. Azzal, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen eredményeket értek el sokak elismerését érdemelték ki, de ez egyben arra is utal, hogy a munkának már évekkel ezelőtt nekiláttak.
Cartier Ballon Bleu repülő tourbillon
Ennek köszönhetően a Cartier kínálatában jóval bonyolultabb tourbillonok is megjelentek, mint például az Astrotourbillon vagy a Rotonde de Cartier, amelyekhez viszonyítva a repülő tourbillon szinte csak bemelegítő gyakorlatnak nevezhető. Ezek azonban különleges darabok, a legnépszerűbb Cartier tourbillonok továbbra is a Ballon Bleu, a Tank Americaine és a Santos 100, repülő tourbillonnal szerelt változatai, amelyet a kategóriához képest kedvező ár is köszönhető.
A hatalmas Santos 100 ugyanazzal a kaliberrel
E három modell szerkezete ugyan nem a márka falai között született, de a díszítést már ott végezték el. Ennek szintje valószínűleg megütné a minőséget, hogy elnyerje a Genfi pecsét tanúsítványt – az óraipar egyik legszigorúbbikját. Különösen igaz ez a tourbillonra, amelyet a 90-es évek óta már a számlap felöl is megmutatnak. Ha valahol, akkor itt egyértelműen látszik, hogy a fenti tanúsítványnak nem csak az előírásait tartották be, hanem annak szellemiségét is igyekeztek átültetni. A kötelező elemeken, a genfi csíkokon és a hidak anglírozásán felül olyan aprólékos munka is felfedezhető, mint például a lekerekített élek a kerekek küllőin.
Cartier Tank Americaine, a triumvirátus harmadik tagja
Kritizálni valót persze azért lehet itt is találni: mind a három modell hatalmas. A Ballon Bleu átmérője 46 milliméter, a Tank Americaine 35,8x52 milliméter, a Santos pedig még nagyobb, 46,5x54,9. Ezekben a kaliber szinte elveszik, ugyanakkor így kellően nagy hely jut a számlapon a tourbillon hangsúlyozására.
A Cartier által módosított és díszített tourbillon
Sportórához, bármennyire is kék vér csörgedezik az ereiben, fém- vagy kaucsukszíj dukál. A Cartier a kettőt ötvözte, méghozzá igen egyedi módon. Nem csak arról van szó, hogy a szíj egyes szemei rozsdamentes acélból, mások kaucsukból készültek. A hossz felénél a szíj teljesen kaucsukra vált, így tulajdonképpen két félszíjból áll össze a Cartier Must Autoscaph 21 szíja, hogy zsanérzárban végződjön. |
|