Ha német óramárkáról és végletekig letisztult formákról beszélünk, akkor a glashüttei Nomos nevének szükségesszerűen fel kell merülnie. A formanyelvből adódóan a számlap túl sok komplikáció megjelenítését nehezen viselné el, így a Nomos manufaktúra kaliberei az alapkomplikációkon felül legfeljebb dátummal és járástartalékkal egészültek ki. Eddig. Egyből két új modellben mutatkozik be ugyanis a Nomos új Xi kalibere. A klasszikus Nomos számlapokra gyakorolt hatás pedig vegyes, de nem hátrányos.

Az új kaliber bevezetésével biztosra mentek: a Nomos régi és új sikertermékeibe építették be. A Xi (kszí) egyik "ruhája" a Nomos nevét megalapozó Tangente automata változata, a Tangomat, a másik pedig az órakedvelők legújabb Nomos kedvence, a Zürich. A kaliber mindkét modellben ugyanaz, azonban annak kihasználtsága, és ezáltal a funkciók különböznek. Míg a Zürichen a világ összes időzónájának ideje leolvasható, addig a Tangente mindössze egy általunk kiválasztott időzónát jelez ki. A szerkezet másik képességét, azaz egy referencia időzónának, jelen esetben az otthoninak a megjelenítését mindkét modell azonos módon oldja meg.

Az új Nomos Xi (kszí) kaliber

Zürich Weltzeit

A funkciók megjelenítése tekintetében azonban a Tangomat GMT és a Zürich Weltzeit között ég és föld a különbség. Ez persze egyrészt az eltérő funkciókra vezethető vissza, de messze nem csak erről van szó. A Tangomat esetében a végleges számlap még nem készült el, a változatok számát azonban négyre szorították le. Három esetében a különbség a második időzónát kijelző ablak elhelyezésében (6, 9, 12 órában) rejlik, míg a negyedik ablaka szintén 9 órában található, de nem városok nevei jelennek meg, hanem a GMT-hez való eltérés, azaz például +1 magyar helyi idő (téli időszámítás) esetében. A Tangomat Bauhaus-os letisztult formanyelve egészében nem sérült, legfeljebb a referencia idő ablakát tehették volna szögletessé a körcikkely helyett, bár ez a lépés valószínűleg végleg eldöntötte volna a számlap kérdését.

Tangomat GMT - két változat a négy közül

A Zürich Weltzeit megjelenésében azonban egyértelműen eltávolodik a Nomos józan világától, és az Art Déco felé nyit. A Zürichnek ez nem feltétlenül áll rosszul, annak ellenére sem, hogy az alap Zürich is erősen Bauhaus ihletésű. A Zürichet egyértelműen az Orion ihlette, amely maga a karórában megtestesült Bauhaus. Az Orionhoz képest a Zürich, ha csak leheletnyit is, de a klasszikus irányba mozdult el. Valamennyire azonban a szerkezet is az egymást fedő korongjaival meghatározta a számlap megjelenését. Az egymást fedő, egymásba érő körök így szükségszerűen hozzák az Art Déco formanyelvét. Erre erősít rá, hogy a számlap a kismásodpercnél és a referencia időnél is egy keveset kilép az ívből. A funkciók kezelését ellátó, két órában elhelyezett gomb is a klasszikus körformát kapta, a Tangomat GMT téglalap alakúval szemben.