A Jaeger-LeCoultre kollekciójában a Reverso talán a legemblematikusabb, és idestova majdnem nyolc évtizede szerepel a márka kollekciójában. Ez még akkor is meglehetősen hosszúnak számít, ha figyelembe vesszük, hogy az óraiparban a termékek élettartama nem hasonlítható össze másokéval. A megújulás kényszere persze ettől függetlenül jelentkezik, és a Reverso Squadra Palermo Open is egy jól sikerült kísérlet erre.

Mivel a Jaeger-LeCoultre a számlapjukat elrejteni képes Reversokat eredetileg a sporttevékenységkor, egészen pontosan lovas póló közben jelentkező sérülések kivédésére alkotta meg, így nem meglepő, hogy az óra nevében a Palermo Open is egy ilyen, argentin bajnokságra utal. Az elfordítható számlap hátulja eredetileg egy teli hátlapot rejtett, amely persze kiváló felületet nyújtott különböző egyedi minták vagy monogramok gravírozásához. Később a Reversok már két számlappal is készültek. A Reverso Squadra Palermo Open ennél szerényebb: hátlapja zömét zafírüveg teszi ki, felfedve ezzel az óra szerkezetét.

Maga az egész óra ugyan téglalap alakú, de a névben a négyzetre való utalás sem alaptalan; ez az elfordítható részre vonatkozik, illetve maga a számlap is meglehetősen szögletes. A teljes tok mérete 34,9 x 50 milliméter és ezzel nagyobb, mint a legnagyobb sima Reverso. A méret tekintetében a Reverso máris kielégíti napjaink igényeit. Annak érdekében, hogy mégsem tűnjön hatalmasnak, a fülek nem követik a tok síkját, hanem összeszűkülnek. A tok fekete részein a fémet vulkanizált kaucsukkal vonták be, ezzel adva egy kis high-tech és egyben sportos beütést az órának, és mellesleg óvja a tok éleit és szögletes vonalait a sérülésektől. A Reverso az Art Déco fénykorában született, így ennek a kornak máig ható stílusjegyei is nem csak nyomokban, hanem teljes pompájukban felfedezhetőek. Kezdve a tok alsó és felső részén lévő jellegzetes párhuzamos vonalaktól a számlap szigorú mértani megszerkesztettségéig, amelynek középső részén lévő mintázata a tokét ismétli.

A nagy vörösarany (500 példányra limitálva) vagy rozsdamentes acél tokot a Jaeger-LeCoultre 754-es manufaktúra automata kalibere szépen kitölti, és a komplikációk tekintetében sem lehet ok panaszra; két összegzős, 12 órás kronográfot, második időzóna idejét kijelző 24 órás segédszámlapot és osztott, nagy dátumot szolgál ki az óra- és percmutatón felül. A 65 órás járástartaléka kellő rugalmasságot nyújt viselőjének. A legszembetűnőbb díszítési elem a szinte mindenütt megtalálható genfi csíkozás, de persze a kékített csavarokat sem kell hiányolnunk. Kifogásolnivalót a szerkezetben nehéz találni, de azonban ez nem vonatkozik az óra egészére. A számlapon sajnos meglehetősen takarékosan bántak a lumineszcens bevonattal, mindössze a mutatók kaptak jelzés értékű mennyiségben, így sötétben bizony nem könnyű leolvasni.