A Montblanc idén januárban két olyan darabbal is előállt, amely mindenféleképpen említésre méltó újításokat tartalmaz. Mint ilyen, ezek értelemszerűen a kollekció felső szegmensébe tartoznak. Az egyiket egyenesen a Collection Villeret 1858-ba sorolták, azaz olyan műszaki újdonságot tartalmaz, amely méltó arra, hogy a Minerva örökösének tekintsék.

Mint ismert, a Montblanc eredetileg íróeszközeiről vált ismertté, ám a nagy múltú, elsősorban kronográfjairól ismert, azonban mostoha sorsra került Minervával összeállva az óraiparban is megjelent. Az egyik figyelemre méltó darab tehát a Montblanc ExoTourbillon Chronographe. Az óra számos komplikációval bír, így regulátor elrendezésű, azaz a központból mutatja a perceket, az órákat pedig egy segédszámlapon, ahol mellesleg egy második időzóna idejét is megjeleníti napszakkal (éjjel, nappal) egyetemben, bír továbbá kismásodperccel és egy harmincperces kronográffal is. Ahogy az óra neve is jelzi, ezeken túl egy tourbillon is helyet kapott, és pedig nem is akármilyen: a billegő ugyanis nagyobb átmérőjű, mint maga a tourbillon ketrec, így az azon kívül fért csak el.

Az ExoTourbillon Chronographe mellesleg az első olyan óra a Montblanc kollekciójában, amely egy tokba zárja e két komplikációt, azaz a tourbillont és a kronográfot. Megjegyzendő azonban, hogy nincs túl sok olyan márka, amely hasonló modellel rendelkezne. Az oszlopkerekes kronográffal a múltat, a Minerva dicsőséges évtizedeit kívánják felidézni, míg a szokatlanul hosszú idő, négy perc alatt egy teljes fordulatot megtevő tourbillon a ketrecen kívül helyezett billegőjével a jövőbe mutat.

Egy hagyományos tourbillon a gravitáció hatását és a billegő illetve rugójának fogyatékosságát hivatott kiegyenlíteni. Ez utóbbi kettőnek súlypontja nem esik egybe a billegő forgási tengelyével - ez, ha úgy tetszik, "konstrukciós hiba", és minden mechanikus óránál fennáll. Ennek megfelelően elsősorban függőleges helyzetben a gravitáció befolyásolja a forgási tengelyen kívül eső súlypontot, és így hozzájárul az óra pontatlanságához. Ennek megoldására találták fel a tourbillont, amely magát a billegőt egy önmaga körül forgó ketrecbe zárja, így a gravitáció a ketrec forgásának első felében gyorsítja a billegőt, második felében lassítja, azaz a két hatás kiegyenlíti egymást, és nem befolyásolja a pontosságot. Meg kell azonban jegyezni, hogy a karórák világában a tourbillon sokkal inkább a mechanikus szerkezetek varázsát és dicsőségét hirdeti, mintsem hozzájárulna az óra pontosságához. Egy karóra nyilván meglehetősen kevés időt tölt függőleges helyzetben. Persze zsebórákban létjogosultságához semmi kétség sem fűződhet.

A Montblanc ehhez a hagyományos elrendezéshez nyúlt hozzá úgy, hogy a ketrecen kívül helyezte a billegőt, de úgy, hogy az a ketrec forgó mozgását megtartsa. Ezzel két dolgot értek el: először is a gátlómű zavaró hatását sikerült kizárni, másodszor pedig egy nagyobb billegőt lehetett beépíteni. Annak ellenére, hogy már folynak kutatások és szép eredmények is vannak, általában elmondható, hogy egy nagyobb billegő a nagyobb pontosságot szolgálja. A külső elhelyezésnek köszönhetően a ketrec tehetetlensége sincs hatással a billegőre. További bónusz természetesen, hogy a Montblanc alkotta meg az első ilyen jellegű tourbillont, amelyben a ketrec kisebb, mint a billegő, és természetesen találmányát szabadalmaztatott is. A le locle-i manufaktúra állítása szerint, ezzel a megoldással megközelítőleg harmincszázaléknyi energia takarítható meg, mintha egy azonos méretű billegő köré egy lényegesen nagyobb ketrecet építettek volna. Az így megspórolt energiát a kronográf hasznosíthatja.

A számlapon a billegő előkelő szerephez jut, annak felső része szinte kizárólagosan ennek fenntartott. A regulátor elrendezésnek megfelelően egyedül a percmutatóé lenne a központi tengely, a kronográfnak köszönhetően azonban annak másodpercmutatójával kell osztozkodnia. A számlap alsó felére helyezték az óramutató segédszámlapját és a másik, kékített mutató segítségével itt olvasható le a második időzóna ideje is. Ezt egészíti ki a két óramutatótól jobbra lévő kis napszak mutató. A kismásodpercet kilenc óránál, míg a kronográf harmincperces összegzőjét háromnál találjuk. Itt két különböző hosszúságú és színű mutató szolgálja két különböző sugarú és színű íven a leolvasást.