A hosszú múltra visszatekintő firenzei székhelyű Officine Panerai eleinte precíziós navigációs eszközeivel szerzett magának hírnevet az olasz katonai körökben, órák készítésébe csak a két világháború között fogott. A szerkezeteket sokáig a svájci Rolextől szerezték be, így ebben az 1950-es évekből származó Marina Militarében is az ismert svájci márka 6152-es kalibere dolgozik. Ennek a konkrét modellnek van azonban egy olyan tulajdonsága, amivel kitűnik kora többi modellje közül.

Bár arról, hogy a Panerai a kezdetekben óráiba Rolex szerkezeteket szerelt, sokan tudnak, kevésbé ismert azonban az a tény, hogy a tokokat is a Rolex szállította, így jóformán csak a számlap tekinthető olasz "származásúnak". A 30-as évek utolsó éveitől vált a Rolex a Panerai beszállítójává a 3646-os kaliberével, mivel akkoriban ez a szerkezet volt a leginkább alkalmas búvárórákba való beépítésbe. A Panerai fejlesztésnek számító, a korona fejét erősen a tokhoz nyomó kar segítségével pedig már akkoriban elérték a 20 bar, 200 méteres nyomásállóságot. A Rolex 6152-es kaliberei az 50-es évek közepétől terjedtek el a Panerai órákban.

Ez a konkrét modell a hátlapon lévő "Officine Panerai Brevattato" felirattal tűnik ki a többi közül, de igazán különlegessé az üvegbetétes hátlap teszi, feltárva ezzel a 17 köves Rolex szerkezet szépségét. Ugyan nincs dokumentálva, de a kor technológiai színvonalából kiindulva, amely búvárórák esetében nem alkalmazta az üvegbetétes hátlapot - sőt, maga az üvegbetétes hátlap is ritkaság számba ment - feltételezhető, hogy az óra valamely magas beosztású tiszt csuklóján teljesített szolgálatot. (A 90-es évekig Panerai órákra csak az olasz haditengerészet különleges egységei, illetve tisztjei tehettek szert, civilek legfeljebb másodkézből vásárolhattak.) Ennek megfelelően az órát vízkár nem érhette, és korához képest alapvetően kiváló állapotban van.

Érdemes megfigyelni, hogy a számlap és a tok formája az elmúlt hatvan év alatt szinte semmit sem változott. Leszámítva az évtizedek alatt besárgult lumineszcens festéket, illetve a "Marina Militare" felirat mai szemmel nézve kicsit bizonytalan vonalvezetését, a számlapot akár mainak is tekinthetjük. A tokon az idő már jóval több nyomot hagyott, és a koronát leszorító karocska is hiányzik, ám felújítását követően a gyakorlatlan szem számára bizony nem tűnne fel, hogy egy lassan nagypapa korú órát lát.